Grace Halding

| Grace Halding | 25 éves | Mila Kunis | Ügynök|

Az ember jön, az ember megy, elkezd és bevégez, próbálkozik és veszít, aztán később esetleg újra próbálkozik, ismét nekivág, és akkor nyer.

adatok

Név: Grace Halding
Szül. hely és idő: Egyesült Királyság, Anglia, London - 1987.március.24.
Csoport: Ügynök
Különleges képesség(ek): -
P.b.: Mila Kunis

Jellemzés

Külső jellemvonások: Mielőtt bárki megfeddne, leszögezném, az átlagos néha jobb. Igen, nem vagyok egy feltűnő jelenség, mármint, ha nincsenek nálam fegyverek. Nem vagyok magas, és ne is keress a föld felé. Átlagos a magasságom, százhetvenkét centi. Ez nem sok, nem kevés, így kitűnően bele tudok olvadni a környezetbe. Láttál már sok barna hajú lányt elsétálni az utcán, igaz? Rám emlékszel? Ugye, milyen jól csinálom? A szemem zöld színű, erről talán megjegyezhetsz. Szeretem az eleganciát a munkám ellenére is. Nem az mondom, hogy nem érzem jól magamat az egyenruhában, mert imádom. Viszont néha napján jobb nőiesebben öltözködni. Azonban főleg sportos ruhákat hordok, azok sokkal előnyösebbek már csak a munkám miatt is. Elengedhetetlen tényező nálam a sport, így testem edzve van. Ennél fogva karcsú, kisportolt alakom van. Azt hiszem, büszke vagyok rá, bár ez nem biztos. Sosem éreztem kényszert arra, hogy fogyókúrázzak, merthogy ott van a sok edzés. Egyedül a hegek és kék- zöld foltok csúfítanak engem. Ezek, hogy is mondjam, munkaköri velejárók, így kénytelen vagyok elviselni őket.


Belső jellemvonások: " Grace Halding egy született diktátor típus. Rendkívül határozott, céltudatos nő. Az igazáért kész vérre menő küzdelmet folytatni. Erőszakos, csak a munkájának élő nő. Senkinek sem ajánlom, hogy a haragosa legyen. " ~ részlet a londoni rendőrkapitányság zárolt aktáiból.
Túlzásnak tartom, hogy erőszakos lennék. Mi az, hogy vérre menő harcot vívnék az igazamért?! Ezt azért írták bele a jelentésbe, mert eltörtem egy férfi karját, aki megcsalta a feleségét? Jó, így már érthetőbb az erőszakos kifejezés. Tehetek én róla, hogy ilyen elromlott világban élünk? Persze, hogy nem tehetek róla. Aki vétkezik, annak bűnhődnie kell. Felesleges említenem, hogy a munkám rabja vagyok. Ez az igazi hivatásom, üldözni a bűnt. Érzeni, hogy tehetek valamit annak érdekében, hogy a világ egy kicsit jobbá váljon. Valószínűleg ez az eltökéltség segített abban, hogy az egyik legjobban képzett rendőr lehessek Londonban. Mert nemcsak a családom tudom megvédeni, akik szintén rettentő módon fontosak nekem, hanem mások is tudok segíteni. Hisz nincs felemelőbb dolog abban, ha a segítségre szorulókon tudok segíteni. Ez a tiszta dopping számomra. Alapvetően nem vagyok erőszakos személyiség. Hétköznapokon teljesen átlagos vagyok. Ugyanúgy szeretek későig lustálkodni, mint hajnalig tartó üldözésekben részt venni.

Kérdöív

5 dolog, amit szeret: küzdősportok ; igazság és annak keresése ; későn kelés ; tartozni valakihez ; család ; S. H. I. E. L. D. ; adrenalinfröccs ; Beatles ; progresszív rock ; blues ; Noah Bern
5 dolog, amit nem szeret: apa ; a nő, aki miatt apám elhagyta anyut ; bűn ; gyáva emberek ; bizonytalanság ; bukás ; későesti műszak ; cigaretta ; hazugságok sokasága
Gyengeségek: családom mindenek előtt, ha nekik bajuk esne ; apámat látni azzal a nővel ; néha feltörő izomláz
Erősségek: küzdősportokban való jártasság ( MMA ; K–1 ; karate ; kick- box ; taekwondo) ; kitartás ; céltudatosság

Történet

A nevem Halding. Grace Halding.
Bocsáss meg ezért, de ez már nemzeti ártalom. Mániákusan büszke vagyok arra, amit az országunk ad a világnak. Na meg, természetesen nagy akciófilm rajongó vagyok. Ez alól a James Bond filmek sem kivételek. Ugyanúgy rajongok az Aston Martin- ért, mint a Beatles- ért. Elengedhetetlen, hogy ne legyenek London mintás pólóim, amiket pizsamának használok. Elnézést, máris folytatom. De megérted, ha elkalandozik a gondolatom a szülőországom felé, ugye? Te is tudod, hogy nehéz a váltás és az emlékezés.
Huszonöt évvel ezelőtt London- ban láttam meg a napvilágot egy sötét éjszakán. Ha jobban tetszik, akkor a holdvilágot. A családom nem volt sem gazdag, sem szegény. Középosztálybeliek voltak. Második gyermekként születtem, egy nővérem van. Nem sokáig élvezhettük a családi idillt, apám elhagyta anyámat és a családot egy fiatalabb nőért. Sosem értettem meg, hogyan tehetett ilyet. Anya e csapás után soha nem lett a régi, és én sem. Rájöttem, hogy a férfiak, legyenek azok családapák, folyton meggyalázzák, becsapják a nőket. Nem volt lehetőségem a gondtalan gyerekkorra. Anya mellett volt a helyem, támogatást kellett nekem nyújtani neki. Egyetlen vigaszt csak Amy, a nővérem, és én jelentettük neki. Tanulva anyám szerencsétlenségéből elhatároztam, hogy segíteni fogok a gyengéken. Melyik másik munka lehetne tökéletesebb erre a "küldetésre", mint a rendőri pálya? Védhetem az elesetteket, segíthetek a rászorulókon. Nincs ennél tökéletesebb munka a világon. Korán kialakult bennem ez a pályakép. Pontosan nem emlékszem rá, de valamikor korán jutottam erre az elképzelésre.
Bár már rég nem lakom anyával és nővéremmel, de Amy- vel gyakran telefonálunk, tartjuk a kapcsolatot. Néha beülünk egy kávézóba, és csak beszélgetünk. Jó érzés, hogy számíthatok rá, mert nekem fontos a nővérem. Apámmal, azzal a szemét férfival, nem is tartom a kapcsolatot. Mit tudnék neki mondani? Képtelen vagyok hozzászólni, látni. Nemhogy beszélgetni, ami hosszabb hozzászólást jelent. Kimondhatatlanul gyűlölöm, nem vagyok hajlandó róla tudomást venni. Azonban Amy néha rám parancsol, hogy látogassam meg, de ez nem sűrűn van. És ez nem is igazi kapcsolat. Egyszerűen nincs mondanivalóm számára, nem fogok vele személyes információkat megosztani. Ő nem tartozik a családhoz, még a nevét sem viselem. Ugyanis Halding anya vezetékneve.
Miután elvégeztem az iskolákat beadtam az életrajzomat a londoni rendőrségre. Hatalmas volt az örömöm, mikor értesítettek, felvettek. Imádtam az ottani munkámat. Folyton a tűzvonalban tartottam magamat, rám mindig lehetett számítani. Egy hajnali hívás, be kell menni. Nem baj, átkozódva, de mentem, és végeztem a munkámat. Majdhogynem fanatikussá váltam, nem is tudom, nem váltam- e azzá. Azt hiszem, hogy szerettek a munkatársak. Bár sosem lehetett nekem átpasszolni a papírmunkát, inkább én voltam az, aki titokban mások asztalára raktam. Nehéz szívvel váltam el tőlük. Több éven keresztül segítettük egymást, kiálltunk a másikért. Egy jól működő mondhatni barátságnak lett vége. Úgy érzem, ez sorsszerű volt. Hisz semmi sem tarthat örökké, és már nagyon akartam a változást.
Titkolni sem titkolhattam, hogy miért hagyom el az országot. Vagyis, kiért. Mindenki életében eljön az a pillanat, amikor fel kell áldozni a megszokott nyugalmat, hogy merjen álmodni és bizakodni. Nekem is volt okom bizakodni, szerelmes voltam. Még a rendőrségen dolgoztam rendőrként, mikor megismerkedtem vele. Sosem szerettem ezt a " van- egy- barátom- szívesen- bemutatnám- neked" típusú randikat. Nem hittem, hogy beválhat, legalábbis nálam nem. Aztán mégis, igaznak bizonyult. Nem sokkal később már egy párként volt rólunk szó. Tengerészgyalogos volt, abszolút az ideálom. Azonban elköltözött New York- ba. Itt hagyva engem, és a sereget. Távozása után kétségbeejtően keveset beszélünk, ezért határoztam el magamat a váltásra. Tudom, London után Amerika teljesen más lesz. Én mégis reménykedek, mert végre együtt lehetek vele.
*Nehéz szívvel csukom be magam mögött az ajtót. De tudom, hogy megéri kontinenst váltani. Nem szóltam Noah- nak. Meglepetésnek szánom, remélem, örülni fog. Amikor legutoljára beszéltünk, nem említettem neki. Nagyon várom, hogy újra lássam. Egy éve nem láttam, nem ölelhettem magamhoz. Most jövök rá, mennyire is hiányzott ez idő alatt. Kulcsra zárom a lakást. Lemegyek a lépcsőn, közben kedvesen köszönök a szomszédnak.
- Igen, valóban elmegyek- mosolygok egy kissé bánatosan. Hiányozni fog ez a hely nekem.- Jó volt itt lakni, Mrs. Brooks.
Ismételten intek neki, majd beszállok a taxiba, ami rám vár a kapu előtt. Kényelmesen elhelyezkedek.
- A reptérre, legyen szíves- mondom a sofőrnek.
Miközben elindulunk előveszem a borítékot. Vajon mi lehet benne? Kíváncsian bontom ki. Gondosan átolvasom. Egyszer, kétszer, háromszor. Talán negyedszerre, ha fel fogom, mit írtak bele. Széles mosoly terül szét az arcomon, ezt a megtiszteltetést.
- Köszönöm- szállok ki a taxiból, és a sofőr kezébe nyomom a pénzt.
A vigyor még mindig az arcomon ragadt. Elmegyek, Noah- val újra együtt leszünk, és még munkám is lesz. Merthogy ezt az ajánlatot én elfogadom, kerül amibe kerül.*

felhasználó