Teresa J. Smith

| Teresa Jamesina Smith | 28 | Tabrett Bethell | Bosszúállók |

Az élet megy tovább, függetlenül attól, hogy te ott vagy-e.

ADATOK

NÉV:Teresa Jamesina Smith
SZÜL. HELY ÉS IDŐ:Amerika, Texas, 1985, 06,18
CSOPORT: Bosszúálló
KÜLÖNLEGES KÉPESSÉG(EK): Az Élet lehelete, ez egy hasznos kepésség, mivel pár órája esetleg 1-2 napja halott embert feltudja ezzel támasztani. A két botszerűségében varázserő lakozik rettentően nagy fájdalmat tud vele okozni az ellenségének. Emellett rendkívül edzett.
P.B.: Tabrett Bethell

JELLEMZÉS

KÜLSŐ JELLEMVONÁSOK: 174 cm magas vagyok, ez elég magas azért. Edzett a testalkatom, de nem az a kigyúrt állat. Öltözködésem legtöbbször sportos, nem szeretem az elegáns darabokat, csak nagy ritkán veszem fel, ha olyan küldetést kapok. Egyébként jobban szeretem a bőrből készült vörös ruhámat amit egész bonyolult felvenni, ha a fűzőt, és a nyakba lévő darabot is felveszem, ám azt csak ritkán szoktam. A ruhához térdig érő csizmát húzok, az is vörös, a botjaimnak külön öv van, társul hozzá még két darab tőr is, ám elég szokott lenni, a bot is támadás esetén. Szőke hajam pár centivel hosszabb, mint ahogy a vállam van, derékig ért, de derékig érő hajjal nem nagyon lehet harcolni, igaz befonva hordtam, de egy baleset miatt rövid lett. Amiről felismernek az a gúnyos arckifejezés, s a grimaszaim.


BELSŐ JELLEMVONÁSOK: Összetett a személyiségem. Már kiskoromban se voltam az a szószátyár alak, most meg, fogóval kell belőlem mindent kihúzni. Ritkán szólalok mert az üres fecsegésnek nem látom az értelmét. Parancsot teljesítek és ennyi. Véleményt sem szoktam nyilvánítani, így azt sem szeretem, ha rólam állapítanak meg mindenféle hülyeséget az emberek. Megismerni természetesen nem akarnak, de bármit kitalálnak. Szánalmas. Céltudatos, maximalista, türelmes nő vagyok, egy bizonyos pontig lehet húzni az agyamat, de , ha elpattan az ér a fejemben, akkor hamar lehet a fejed egy asztalban. Otthon persze más, akkor nem vagyok feszes, és merev, annyira. Mivel egyedül élek a magány rányomta a bélyegét a személyiségemre, talán ezért nem vagyok képes senkivel normális kapcsolatot kialakítani. Na meg ugye a szerelmi csalódást sem olyan könnyű elfelejteni. A gyerekkori traumákról ne is beszéljünk. Apám verte anyámat, és mikor egész nagy lettem engem is, mert részeges disznó volt. Anyám persze nem tudott ellene tenni, de egyszer nem tért vissza, valószínű, hogy meghalt, így egészen békességben élhettünk volna, ha az anyám nem talál magának mást, ekkor 17 voltam, az a perverz pedig engem nézett ki magának, persze nem hitt nekem az édesanyám, így elszöktem otthonról. Mondtam, hogy bonyolult vagyok.

KÉRDÖÍV

5 DOLOG, AMIT SZERET: ~Könyvek- elképzelhetem ,hogy más világban élhetek
~ A macskám, aki a Lilla névre hallgat.
~ Az utazgatás.
~ A munkám.
~ Virágok, főleg a rózsa és a tulipán.
~ Na és persze a bosszúállók, mégis milyen ember lennék, ha nem szeretném a csapatomat?
5 DOLOG, AMIT NEM SZERET:~ Pókok
~ Halottak
~ A családom.
~ Ha kihasználnak.
~ Alkohol..
GYENGESÉGEK: A családon belüli erőszak, hiszen én is áldozata voltam ennek. Ha pókot hoznak a közelembe.
ERŐSSÉGEK: Ha túlerő van körülettem, tudom, hogy akkor is én nyerek, mert fürge vagyok és erős.

TÖRTÉNET

Megszülettem, mint minden rendes ember. A családomról már tudtok egy-két dolgot. Az apám egy iszákos barom volt, fogalmam sincs, hogy mehetett hozzá az anyám, de nem is érdekes most már nem. Már az általános iskolában lefoglaltak mindennel, mert nagy volt a mozgás igényem így minden sportra ami csak abban részt vettem, ez a gimiben sem változott meg. Ám amikor lett egy nevelőapám, aki molesztált és az anyám nem hitt nekem, egyszerűen leléptem. Ekkor még nem tudtam, hogy az a nap volt a legszerencsétlenebb nap számomra. Elraboltak, zsákot húztak a fejemre, s be is altatóztak. Mikor felkeltem, egy laborba voltam bezárva. Mindenféle cső lógott ki belőlem, végül egy injekciós tűt szúrtak belém. Meghaltam, vagyis szerintem meghaltam, mert minden elsötétült, igazam lett tényleg megöltek, de aztán visszatértem. Elmagyarázták, hogy mi játszódik le benne, s, hogy mi lett belőlem. Naná, hogy elakartam onnan jönni, de nem tudtam , nem is engedtek. Kiképeztek tökéletes gyilkost faragtak belőlem, aztán az első feladat amit megkellett tennem az a családom elpusztítása volt. A nevelőapámat nem sajnáltam, az anyámat meg egy pillanatra, még ma is felrémlik a félelem a szemében, de akkor nem érdekelt, most pedig már kár lenne foglalkozni, hiszen nem fog visszatérni. Pár évig bérgyilkos voltam, nem is érdekelt mást, egy nap mikor egy fontos személyt kellett volna elintéznem, közbe lépett a S.H.I.E.L.D és Nick Fury. Újra fogságba estem. Inkább választottam volna a halált, persze azt nem kaptam meg, az egyik ügynök- akinek még ma se tudom a nevét- megjegyezte, hogy az ajándék lenne. Ajánlatot kaptam, hogy legyek Bosszúálló vagy mi a szösz. Elfogadtam, más választásom nem nagyon volt. Szerencsére minden maradt a régi, a képességeim megmaradtak, sőt az erőnlétem még jobb lett, erősebb és strapabíróbb lettem. Először nem sok kedvem volt ehhez az egész cirkuszhoz, de muszáj volt beletörődnöm abba, hogy innen tényleg csak akkor kerülök ki, ha meghalok. A csapattársaimmal éppen hogy csak érintkezem, csak a küldetések alatt, nem járok el velük sehova. Magányos farkas vagyok, és az is szeretnék maradni, a szerelem nem nekem valóm egy gyilkosnak nem jár ilyen kiváltság, meg aztán csak a gond lenne belőle, ha egy egyszerű civil lenne a társam az életben nem értene meg, ha meg egy olyan , mint én akkor az lenne a baj, sosem lenne jó, és az az anya típus sem vagyok, és nem is szeretnék az lenni. Amúgy sem vagyok egyedül, ott van Lilla a macskám, aki néha kényes mivel egy sziámi macska, de egyébként megtanulta, hogy kell hozzám viszonyulni, és én is tanultam tőle egy-két dolgot. Lehet hülyeségnek hangzik, de egy állattól is sokat lehet tanulni. Mivel nem vagyok sokat otthon így csak egy kis belvárosi lakásban élek, ami nekem pont megfelel, és ha pár vendégem van még ők is kényelmesen elférnek. Ódzkodom mindentől ami figyelem felhívó, nem vagyok egy Tony Stark, meg egyébként is meghagyom neki a csillogást. Csillog helyettem is. Talán egyszer majd megtalálom azt akit megérdemlek, s családot is alapítunk, de, ha egy korty alkoholt is inni merészel megölöm, nem, nem fogom megölni, csak elhajtom, mint a sicc.

FELHASZNÁLÓ