Scarlett Bellefleur [Lena Romanova] -killer in the crowd

| LENA ROMANOVA | 27 ÉV | SCARLETT JOHANSSON | ELLENSÉG |

"Who's the killer in the crowd? The one who creeps in corridors. And doesn't make a sound.

adatok

Név: Lena Larissa Romanova
Szül. hely és idő: Oroszország, Sztálingrád (Volgográd) - 1985. július 27.
Csoport: ellenség
Különleges képesség(ek): Képzett harcművész, fegyverforgató és tornász. Sok nyelven beszél. (spanyol, olasz, orosz, magyar, német, angol, japán, stb.) Ért a rúdtáncoláshoz is.
P.b.: Scarlett Johansson

Jellemzés

Külső jellemvonások: ÍHosszú, általában hullámos, vörös hajam van és zöld szemem. Azonban ez nem törvényszerű. A munkám miatt gyakran váltogatom a külsőmet, hogy ne ismerjenek fel csak úgy, vagy épp nehogy valakit az ikertestvéremre emlékeztessek olyan nagyon. Így lehetek szőke, barna, vagy épp fekete hajú, ahogy tetszik. Ki tudja, lehet egyszer a rózsaszínt is kipróbálom a hatás kedvéért. Persze előnye is van annak, hogy hasonlítok Romanoff ügynökre, mert így sok helyre könnyedén, fáradtságos munka nélkül bejuthatok.
Szeretem a fekete, vörös és/vagy mélyen kivágott ruhákat. A magassarkú az meg alap követelmény. Persze sokszor úgy nézek ki, mint egy ribanc, de ez is a munkával jár. Fegyvereimet a csuklómon, ékszernek álcázva viselem, valamint különféle zsebekben, táskákban, stb. Vannak nálam kések, tolvajkulcsok, pisztolyok, könnygáz kapszulák, elektro-sokkolók, és persze hamis igazolványok.


Belső jellemvonások: Hát nem is tudom, hogy jellemezhetném magam... másoknak kell eldönteniük ezt, hisz mindenki máshogy látja magát. Fogalmazzunk úgy, hogy kimért, kíméletlen, hidegvérű gyilkos vagyok. Eléggé nehéz kijátszani, átverni, kihasználni. Nem szoktam barátságokat kötni, nem kötődöm senkihez sem érzelmileg. Az egyetlen személy, aki fontos volt nekem, az a nevelőapám Boris Novgjorod volt. Miután ő meghalt, már nem számít senki, hisz a testvéremmel sem tudom tartani a kapcsolatot. Ő nem keresett engem, így én sem őt. Nem csak kiváló harcos vagyok, hanem a tárgyaláshoz is értek. A kommunikációval, csábítással, manipulálással nincs gondom, világ életemben meggyőzően jó színésznő voltam.
Régen, mikor még kislány voltam, kedves, aranyos, szelíd és barátságos voltam, de ez mára már nagyon háttérbe szorult, mivel egészen más értékek váltak fontossá az idők során.

Kérdöív

5 dolog, amit szeret: kivágott, fekete ruhákat; a munkámat; fegyvereket; gyilkolászást; sarokkádakat; szállodákat; italkülönlegességeket (főleg alkohol); forró habfürdő; és még sorolhatnám a fényűző élvezeteket.
5 dolog, amit nem szeret: nagyképű vén kéjenceket (bár a munkám során van dolgom velük); nyálas dolgokat; tejet; ha kioktatnak; a lekezelő stílust; a vallásokat.
Gyengeségek: Igazából nem nagyon van gyengepontom, mivel hideg bérgyilkosként ezt kiirtották belőlem, de mindig kiborulok, ha valaki megpróbál kioktatni és lenéző stílusban beszél velem, akkor mindig fel tudnék robbanni és nem feltétlenül tudok józanul gondolkodni.
Erősségek: Képzett harcos, kém, bérgyilkos vagyok, így sok erősségem van fizikailag és lelkileg is. A külsőmnek hála a csábítás sem utolsó dolog.

Történet

1985.-ben láttam meg a napvilágot (vagy épp a havat) az akkori Sztálingrádban, ami ma már a Volgográd nevet viseli Oroszországban. Persze a születésem nem volt ennyire egyszerű, hisz anyánk ikreket várt, így van egy ikertestvérem Natasha.
A családunkról annyit elég tudni, hogy egy orosz nemesi família leszármazottai, így mi is, de hagyjuk is ezt a témát. Rengeteg sötét dolog van a múltunkban, amit jobb nem firtatni.
Még kislánykorunkban aztán a sorsunk külön vált Natasha-val. Őt egy Ivan Petrovitch nevű orosz katona nevelte fel, míg engem Boris Novgjorod, egy másik katona, azonban jóval távolabb Petrovitch-tól. Akkor hallottam róluk utoljára, sosem tartottuk a kapcsolatot.
Nyizsnyij Novgorodba költöztem és egy kis bérlakásban éltünk Boris-szal és annak feleségével. Ők voltak az egyetlenek, akikhez kötődtem. Az iskolában mindig tehetséges voltam a sport tekintetében, volt logikám, remek észjárásom, de a kötelező tananyag sosem érdekelt igazán. Az idegen nyelvek persze annál jobban foglalkoztattak, ahogy a harcművészetek, a lövészet.
Az iskolák elvégzése után már csak munkát kellett találnom. Azonban a munka talált meg engem! A nevelőapám, mint már mondtam katona volt, így felfigyelt a képességeimre és munkát szerzett a katonai hírszerzésnél. Szerettem ezt csinálni, bár különösebben nagy kihívást nem jelentett, hisz nem egyedül dolgoztam. A csapatmunka sosem tartozott az erősségeim közé.
Aztán egy napon arra értem haza, hogy a nevelőszüleimet meggyilkolták. Ekkor úgy döntöttem, hogy bosszút állok, így nyomozni kezdtem a gyilkos után és meg is találtam. Megtoroltam rajta minden sérelmet és minden megbánás nélkül végeztem vele. Ekkor jöttem rá, hogy mi is érdekel igazán.
Új kihívásokra, egyedüli akciókra vágytam, így felmondtam és szabadúszó bérgyilkosként és kémként kezdtem el dolgozni. Először csak csip-csup ügyeket végeztem el, mint valami magánnyomozó, de később állandó megbízóim lettek, akik elég nagy kutyának számítanak az orosz életben, és nem csak a maffiára gondolok.
Rámbízták kétes üzletemberek likvidálását, valamint el nem ítélt gyilkosokat, bűnözőket is velem végeztettek ki, ha már a törvényhozás nem ítélte el őket.
Mindig álcázva, precízen, nyomok nélkül, álnévvel dolgozom. A leggyakrabban használt név az a Scarlett. A vörös hajam miatt hívott így Boris, és az ő emlékére, neki tisztelegve használom.
Eddig minden jól ment, és remélem ez után is így lesz... aztán ekkor történt, hogy a híradásokat néztem a TV-ben, mikor megpillantottam Natasha-t az úgynevezett Bosszúállók közt, mint a Föld védelmezői, bár ezekkel kapcsolatban az embereknek kétségei vannak... én majd eldöntöm, hogy mit gondoljak...

felhasználó