Dominic Maxwell

Egy pillanatra sem tagadom, hogy egy vonzó fiatalember vagyok, aki megnyerő külsővel rendelkezik, olyasfajtával, amiért a hölgyek oda meg vissza vannak, én pedig önző módon hajlamos vagyok ezzel vissza is élni, hiszen ha belépek egy-egy terembe a férfiak irigykedve néznek rám, a gyengébbik nem pedig összesúg a hátam mögött. Noha száznyolcvanöt centiméteres magasságommal az urak körében nem feltétlenül tartozom az égi meszelők közé, azonban én elégedett vagyok vele, meg aztán a hölgyeknek sem törik hátra a nyakuk. A legtöbb ruhám alatt is kivehető, hogy testem kidolgozott, amelyet az évek kemény munkájának köszönhetek. Határozott arcvonásokkal rendelkezem, s néha a borostát sem különösebben vetem meg, világoskék szemeimmel pedig mindig körültekintően nézek körbe a világban. Szőkés-barna hajamat általában rövidre nyíratom, esetleg hagyom, hogy egy kicsit megnőljön. Ruházatomat tekintve, kedvelem az ingeket, illetve a kényelmes garbókat, de emellett ha a szükség helyzet úgy kívánja, szívesen viselek szmokingot is.

Az igazat megvallva mindig is az a fajta kis srác voltam, akinek nem kellett különösebben keresni a bajt, hogy belekeveredjen, bár lássuk be, hogy nem ritkán én voltam a felbujtó, ugyan ez az évek alatt mit sem változott, csak annyiban, hogy amikbe kevertem magam azok komolyabbak lettek, valamint egyre inkább képes voltam arra, hogy diszkrét legyek a titkos ügyeimmel kapcsolatban, ami néha nehezemre esett, tekintve, hogy szeretek a figyelem középpontjában lenni, mindig is társasági ember voltam, akinek szinte szüksége volt arra, hogy körülvegyék és beszéljenek róla, néha viszont én is szeretek egyedül lenni, saját gondolataim közt vergődni, amelyek olykor túlságosan háborgóak. Világ életemben tisztában voltam azzal, hogy mit akarok elérni, ehhez pedig képes voltam bármikor, bármilyen áldozatot hozni – a cél szentesíti az eszközt, nem? Valljuk be, hogy ez egyáltalán nem vonzó tulajdonság, főként ha esetleg tovább megyek, mint amelyeket az átlag emberek normái megengednek, ugyanis én magam soha nem szerettem követni a szabályokat, mindig igyekeztem kicselezni vagy áthágni őket, néha pusztán csak szórakozásból. Nem vagyok az a fajta, aki bárkinek kiskutyaként engedelmeskedik, jóformán erre soha életemben nem is volt példa, viszont ezzel szemben én magam imádtam mindig is másokat ugráltatni a legapróbb dolgokban is. Bevallom, hogy negatív tulajdonságaimat tovább erősíti túlságos akaratosságom, ugyanis gyűlölöm, ha a dolgaim nem úgy alakulnak, mint ahogy kellene, egyszóval: makacs vagyok és vannak dolgok amiből nem engedek egyáltalán, ha muszáj akkor sem valószínű. Lázadó, temperamentumos természetemnek köszönhetően tovább növeli rossz tulajdonságaim listáját, amelyeket már én sem tudok számon tartani, de nem is különösebben akarok. Nem mondanám, hogy tipikus rossz fiú vagyok, hiszen a tulajdonságok amelyekkel rendelkezem minden bizonnyal ezt mutatják, de ezzel szemben jó fiú sem vagyok, hiszen szélsőséges viselkedésemnek köszönhetően néha kiszámíthatatlan vagyok. Színészi játszmáim egészen egyszerűen tökéletesek, hiszen álarcomat soha nem hagyom lehullani magamról, életemet titokban tartom, amennyire csak lehet, magamnak való figura vagyok, aki ezzel szemben habzsolja az életet.